Kávéholizmus
Bonbonok kávélikőrrel
Nemrég megkértek, hogy segítsek meglepni egy születésnapost. Ennek a része volt ez a titokzatos bejegyzés is, és mellé egy csomag, benne mindenféle sütikkel. Mint megtudtam, Zsuzsi él-hal a chilis dolgokért, kézenfekvő volt tehát a chilis-csokis vonal, de önző módon a saját kedvencemet (mármint egyiket a sok közül) is becsempésztem a kínálatba. Valójában majdnem egyszerűbb,mint egy rántotta, sütni-főzni nem kell, csak gyúrni meg bevonni. Amerikai sütiskönyvből jött az ötlet, szóval lehet készülni a 39387665981177 kalóriára - de ezúttal megéri. Kekszmorzsa, mandula, sok-sok kávélikőr, csokiburok - lehet ez rossz? A kávé miatt úgy indul, mint egy jobbféle kókuszgolyó kókusz nélkül, de aztán a likőr utóíze... nagyon üt, én mondom.
Mivel ez a saját home-made kávélikőrünkkel készült, ami Zs nagy becsben tartott itala, a white russian koktél alapanyaga, először féltékenyen nézett, mikor kiragadtam az üveget a piásszekrényből, de egy kis kóstolóval könnyen le lehetett kenyerezni. Hiába, kávéholisták vagyunk... Ez az a bonbon, amit bárhol, bármikor, egyik kézzel fogni kell a másikat, hogy ne fald fel az összeset. És napról napra jobb lesz - már ha marad addig belőle.
20 db-hoz:
12 dkg mandula
26 dkg ropogós teljes kiőrlésű keksz (Győri Édes Zabfalatok)
12 dkg porcukor
1 dl kávélikőr (Kahlua vagy más, tiszta kávés - nem tejszínes- likőr)
vaníliakivonat vagy vaníliás porcukor ízlés szerint
a mártáshoz:
15 dkg étcsokoládé
10 dkg fehércsokoládé
olaj
A kekszet törjük össze - ez sodrófával a legegyszerűbb, mintha ki akarnánk nyújtani. Majd egy közepes tálban keverjük össze a finomra tört kekszet a mandulával és a cukorral, majd öntsük rá a kávélikőrt és adjuk hozzá a vaníliát. Keverjük, majd gyúrjuk össze. Ha nem akar összeállni, adhatunk hozzá egy kis vizet, de inkább még egy kis likőrt. Formázzunk belőle kb. 2-3 cm átmérőjű golyókat, és tegyük a hűtőbe néhány órára, hogy szilárduljon.
Mikor már szikkadtabb, határozott az állaga, olvasszuk meg a kétféle csokoládét. Ahhoz, hogy folyós legyen a csokoládé, szükség lesz valamilyen, szobahőmérsékleten folyékony zsiradékra. Sajnos a vaj túl vizes ehhez. Valamilyen semleges ízű olajat válasszunk - megteszi egy jobb minőségű napraforgóolaj is. 1-2 evőkanálnyit adjunk a csokihoz. Mártsuk meg az étcsokiban a golyókat, majd helyezzük rácsra, hogy lecsöpögjön, amennyire lehet, egymás mellé, de ne érintsék egymást.
A fehércsokit is hígítsuk olajjal, hogy folyós legyen. Kanalazzuk papírzsákba, vagy a legvékonyabb csőrrel ellátott habzsákba, és laza, határozott mozdulattal húzzunk 2-3-4 csíkot a barna bonbonok felett. Minél gyorsabban húzzuk el, annál jobban fog kinézni. Rácsostul helyezzük a hűtőbe, míg megdermed a csoki, majd tálaláskor helyezzük csinos kis papírkapszliba. Ajándéknak is kiváló.
szia! istenien hangzik, mindenképpen ki szeretném próbálni én is ezt a kávés csodát!! csak az nem egyértelmű nekem, hogy a mandulát finomra, vagy durvára darálva kell felhasználni? előre is köszönöm a segítséged! - ajándéknak készül, úgyhogy tökéletesnek kell lennie =)
Kedves kommentelő, nem tudom, talán elkéstem a válasszal, amiért nagyon szégyellem magam, de nem tudtam az elmúlt héten ránézni a blogra. :(
Most már itt vagyok, és a válasz: inkább finomra darált mandula legyen, de nem kell lisztfinomságúnak lennie. Ha időzavarban vagy, készen is lehet kapni, pl. a Lidl-ben. De ha van egész mandulád, és darálás előtt megpirítod sütőben vagy serpenyőben, úgy lesz a legfinomabb! További kellemes finomságokat neked!
ugyan már a válaszod előtt el kellett készítenem, de ezt az arany középutat választva dicséretlavinát indítottak ám ezek a kis golyócskák! :)
nem ez az első amit elkészítettem az oldaladról - és minden FANTASZTIKUS lett!
nagyon nagyon tetszik az oldalad; a szép képek, a részletes leírások amik után tényleg elronthatatlan minden, és a körítés, ami mindig meghozza a kedvem az alkotáshoz! :)
úgyhogy köszönöm!! eszter
>>