Padlizsán-hadjárat

Padlizsánbatyuk fetával és paradicsomszósszal

Már megint sehol nincsenek a frappáns mondataim, amik jellemzően kutyaséta, futás és hasonló monoton helyváltoztató manőverek (értsd: lejegyezést lehetetlenné tévő tevékenység) közben szökkennek szárba az elmében. Azt hiszem, a laptopnak lehet valami ihletrabló hatása. Kellene egy agyba tolható memory card. Jaj, csak nehogy valaki feltalálja! Jó lesz nekem egy diktafon is. Illetve nem lesz jó, utálom a saját hangomat. Akkor pedig patthelyzet. Pontosabban agonizálás a billentyűzet előtt.

Padlizsán: az a termény, amely méltatlanul keveset fordul meg a konyhában nálunk, mert aztán jön a nyavalygás - "minek ez, nem kell", meg a jeligévé vált "csudálatos". Ami egyáltalán nem azt jelenti. Én azonban, mint a spenótnál is, hősiesen harcolok, mint valami megkésett Zrínyi (remélem túlélem, és kapok majd érdemérmet, vagy csillagot, vagy mifenét). Van már minestrone a menüben, ebbe a cukkini és padlizsán besüllyeszthető, és jó a megítélése. Ez a mostani, "merész", de végül sikeres kombináció a 10/10-es baconbe tekert feta módosult változata, amihez jár a paradicsomszósz, mint örök barát, és a fokhagymás joghurt, mint másik örök barát, és a friss pizzakenyérke, mint legyőzhetetlen adu-ász, ami mellé mindegy, mit adsz.

Amíg volt friss (idén szabadföldi is) paradicsom, sajnáltam bármely részét nem felhasználni, ezért az egészet felkockáztam és nem túl simára turmixoltam. Vagy, ha épp olyan kedvem volt, akkor a fél paradicsomokat húzogattam nagy lyukú reszelőn, míg csak a héj maradt a kezemben. Most már nem olcsó a paradicsom, de darabolt/hámozott konzervvel is finom lesz a lenti egytál. 

Halkan súgom, hogy szerintem nem is olyan fontos ebbe a bacon (csak ha gyanakvó és finnyás pasiknak készül).

3 közepes adaghoz elegendő:

3 kis vagy 2 nagyobb padlizsán

20 dkg feta, vagy hasonló sós krémfehérsajt

5 kisebb szem paradicsom (vagy egy doboz hámozott/darabolt paradicsom)

3 gerezd fokhagyma

só, bors

1 kis marék friss bazsalikom/1 ek. morzsolt bazsalikom

bacon (elhagyható)

só

bors

olívaolaj

1. A padlizsánokat hosszában vágd vékony szeletekre, de előtte a végeiket vágd le róluk. Enyhén sózd-borsozd meg. Két nagy serpenyőben (gyorsabb munka) 2-3 evőkanál olajon hirtelen süsd át mindkét oldalukat. Szedd papírtörlőre, és nyomkodd meg őket egy kicsit, hogy némi olajat a magukba szívottból kiadjanak.

2. A sütőt melegítsd elő 200 fokra. A fetát vágd annyi hasábra, ahány padlizsánszeleted van. A paradicsomot kockázd össze (ha konzerved van, csak öntsd egy edénybe) és pépesítsd botmixerrel vagy aprítóban, majd keverd bele a finomra vágott fokhagymát és a bazsalikom felét. Kicsit sózd, borsozd.

3. Jöhet az összeállítás: a padlizsánszeletek közepére tedd a fetahasábokat, és egy-egy levélke bazsalikomot, majd tekerd fel, és tedd őket tűzálló edénybe, szorosan egymás mellé, majd öntsd rá, mellé a sűrű paradicsomkeveréket. Kívülről egy-egy csík baconba is bebugyolálhatod, ilyenkor majd a paradicsomszószt inkább köré, mint rá érdemes önteni, hogy a bacon ropogósra piruljon. Kb. 25 perc alatt összerottyan. Friss pizzalepénnyel tálald, hogy a paradicsomos szaftot legyen mivel felitatni. Továbbá a fokhagymás joghurt se maradjon el mellőle (1 kis pohár natúr joghurtba 1 közepes gerezd fokhagymát nyomni, plusz pici só). Melegen, újramelegítve is finom.

Lepény:

25 dkg liszt

bő 1,5 dl víz

1 dkg élesztő

2 ek. olívaolaj

1/4 kk. só

A vízben feloldom az élesztőt, majd minden hozzávalót egy edénybe rakok, és sima tésztává gyúrom. Mikor a tészta nem ragad, rugalmas, a felülete fényes, meleg helyre teszem, míg a duplájára nem kel. Formázom lapos kerek kenyérlepénynek (focaccia), vagy kis buciknak kedvem szerint, esetleg további olívával is meglocsolom, durva sóval megszórom (általában a focacciát).  Ha hosszú, centi vastag hurkákat sodrok, akkor grissini lesz. Lehet fűszerezni is ízlés szerint, zöldekkel, vagy olajbogyóval, fokhagymával. Jól előmelegített 250 fokos sütőben bő 10 perc alatt megsül (nem légkeverés, sima alsó-felső sütés!). Még melegen fokhagymás olívaolajjal leecsetelve a legfinomabb szerintem.