Fogadtam, fogadom...

Nincs annál kínosabb, mint szembesülni a saját léhaságunkkal, be nem tartott ígéreteinkkel, és úgy általában a gyarlóságunkkal. Az én legnagyobb gyarlóságom, hogy nem írtam már ki tudja mióta, bár ez most valamennyire tudatos és tervszerű volt. Más, gyakorlati elfoglaltságok és egy új rendszer kialakítása a blogolásban - a gondolatokat hagytam rendeződni, hogy jól eldönthessem, hogyan is tovább. Szóval innentől ez a blog recepttár lesz, és énblog, ami tulajdonképpen eddig is volt, de gyakran nyomott a saját magammal szembeni elvárás, hogy valami okosat, másnak is hasznosat írjak, szakmait, komolyat. Bevallom, sokszor ez a túl jónak lenni akarás akadályozott az írásban, blokkolt. Mostantól azonban itt elhagyjuk ezt a komolyságot, én leszek csak és az enyéim, emberek, kutyák és receptek. Arról írok, és annyit, ami jólesik, az lesz az elv, hogy amit mi szeretünk, aminek sikere van, azt megosztom. A szakma pedig valahova máshova kerül. Szóval mostantól itt hivatalosan is egy receptnapló üzemel. Színtiszta hobbi, elvárások nélkül.
Ilyenkor év elején amúgy is szokás számot vetni, tervezgetni, vissza- és/vagy előretekinteni. Én cseppet sem komolyan szoktam fogadalomlistát írni, ha úgy hozza kedvem, de most nem jöttek olyan könnyedén az évi rendi pontok. Kikerestem a tavalyi évindító bejegyzést. Nem sok minden változott az elmúlt évhez képest. Megnéztem a két évvel ezelőttit is. Na, az tanulságos.

Most pedig elvetem a kudarc lehetőségét, és megteszem saját (konyhával kapcsolatos) fogadalmaimat, melyek az én hosszú ideje fennálló hülyeségeimre, vagy szebben mondva gyengéimre koncentrálnak:

1. Nem veszek több kistálat és poharat (de ajándékba elfogadom).
2. Igyekszem javítani a zöldség - mindenmás felhasználási arányain.
3. Megfejtem a sütő titkát (miért alszik el, ha csukott ajtónál tekerek egy millimétert a gombon?)
4. Elhasználom azt a csomag kölest a kamrából.
5. Nem felejtem a tejet/vajat/felvágottat a konyhapulton. Nem felejtem a megfőzendő húst a mélyhűtőben.
6. MINDIG bepakolok a mosogatógépbe főzés után.
7. Megtanítom a kutyát NEM pitizni. Nem hagyom, hogy mások visszaszoktassák rá. Csak morzsaporszívózási céllal engedem be a konyhába.
8. Nem dobok a fazékba még egy marék rizst, tésztát, stb. "csak hogy nehogy kevés legyen", továbbá belenyugszom, hogy fejenként 2 szem krumpli elegendő.
9. Megtanulom az "elegendő kenyér" fogalmát.
10. Nem felejtem otthon a listákat, ha vásárolni megyek. A felírtakon kívül legfeljebb azt veszem meg, amit elfelejtettem felírni.
11. Életben tartom a bazsalikomot. Meg a metélőhagymát. Meg a rozmaringot.
12. Nem sütök süteményt. Legfeljebb kéthetente.
13. Rendes leszek a blogomhoz: gyakran írok, és megcsinálom a tematizált tartalomjegyzéket.

+1. Ha lesz új konyhám, nem fogom a pulton tartani a kávét/teát/mézet/sót/olajat/dugóhúzót/kesudiót/citromot/hústűt...s tb.stb. Ha lesz új konyhám... ezeknek mind lesz önálló helye.... ha lesz új konyhám. Idén új konyhám lesz!

Visszaolvasva egész teljesíthető lista, bár a következő 13, nem gasztro-kötődésű fogadalommal (pl. a testmozgás, mosás-vasalás, növénylocsolás, fültisztító pálcikák és zsebkendők témakörökben) kiegészítve már több koncentrációt igényel.

Nézzük, mi történt ezekkel a dolgokkal kapcsolatban az elmúlt 2 évben:
1. Ez még jó, két tálat eltörtem, kettő újat vettem tavaly decemberben... az ér? 9/10
2. Zöldségfelhasználás - csapataink harcban állnak, és fognak is örökké, de az eredményekkel elégedett vagyok, még ha a blogon ez nem is látszik - főleg mert mindenki a süteményekre kapja fel a fejét. A lényeg, hogy az örökké érvényes alapelv megvan: a zöldséget v o n z ó  formában és mellékletekkel kell tálalni. Magunkban jó előre eltervezni, de másnak nem reklámozni, csak csendben sokkolva asztalra tenni... 8/10
3. A titok nem lett megfejtve, helyette a sütő ment. Lett helyette új, és nincs ami elaludjon benne, szóval  nagyon jóban vagyunk, bár lehet, hogy neki már elege van belőlem, meg hogy sosem hagyom békén. De még nem szólt. 0/10
4. Ajajj... asszem azt kidobtam, mert mikor újra megtaláltam, már fél éve lejárt. De asszem van másik már valahol... Az ér, hogy a bulgur nagyon beépült menübe? Jó, nem mentegetőzöm. Totál csőd. 0/10
5. Hát, ez olyan 10/6. A húst bennfelejtem, aztán inkább veszek frisset (rosszrossz), vagy főzök valami húsmentest (vállvereget).
6. ... itt még lenne mit fejlődni. Bár inkább arra módosítanám, hogy "mindig üres mosogatógéppel kezdem a főzést". Néha sikerült. Sokszor káosz volt. Az utóbbi fél évben kicsit jobb. 10/4
7. A mások erősebbek voltak, a kutya profin kunyerál tőlük. Tőlünk nem annyira, de reggel élő lábmelegítőként viselkedik a kolbászhéjért cserébe.  2/10
8. Ó, itt sikereket értem el! Már olyan is volt, hogy egy ülésre elfogyott az összes rizs! 9/10
9. A túl sok pékárutól egyenes út vezetett az utóbbi időben gyakran felhangzó "nincs itthon kenyér" sirámig. Biztos azért, mert a saját étrendemben meglehetősen hátraszorítottam ezt a féleséget, és kissé kiesik a figyelemből. Túl jól sikerült fogadalom, 11/10.
10. Teljes, totális csőd, 0/10. Ugyanaz van. De néha utólag elolvasva örömmel tölt el, hogy a lista minden elemét sikerült megvenni!
11. Tavaly nyáron már csak a bazsalikommal próbálkoztam, de abból mindjárt egy egész balkonládányival, óriási sikerrel! Még most is van a fagyasztóban.  A metélőhagyma nálam nem él meg valamiért, rozmaringot újra beizzítom jövőre. 6/10.
12. ????? Mi a f...?0/10
13.  Tematizált tartalomjegyzék az van. A többiről inkább nem beszélek. Nem voltam rendes a blogomhoz. 3/10.
+1: Tényleg lett új konyhám. Idén már két éves. Oda meg vissza vagyok érte, ennél jobb csak attól lenne, ha minden edény magától mászna benne a helyére. 10/10.

A következő 13, nem gasztro-kötődésű fogadalom: itt is nagyon vegyes a kép. A testmozgással egész jól állok (végül egy bejglinyivel maradtam le a kerek 500 teljesített futókm-ről), de a növénylocsolásról és a vasalásról önkritikusan be kell vallanom: van még hova... A szerteszét hagyott zsebkendő és fülpiszka-hegyek területén pedig váltakozó sikerrel dúl a harc... legyen mondjuk 6/10, a sportos életmódom miatt, kösziiii...!

No, kislányom, akkor álljunk neki újra. Mit lehetne megfogadni 2012-re?
1. Megfőzöm a kölest.
2. Elviszem a bevásárlólistát, mikor bevásárolni megyek.
3. Megpakolom a mosogatógépet azonnal, amint lehet (most is azt kéne...).
4. A növényeket meglocsolom.
5. Amikor kedvem tartja, blogolok.
6. Több folyadékot iszok (ezt mindig elfelejtem).
7. Néha összemelegszem a vasalóval.
8. Visszaviszem a könyvtárba a könyveket, mégpedig határidőn belül. És viszek nekik egy zacskó sütit, mert mindig olyan rendesek, mikor kések.
9. Nem terrorizálok mindig mindenkit süteményekkel. Hagyom, hogy más süssön. Nem viszek semmit vendégségbe...
10. Megpróbálom gyakrabban elrakni a ruháimat a szekrénybe.
11. Lefutom a maradék négy kilót, és ha rendben lesz a térdem, az őszi félmaratont (na ezt majd még megbeszéljük, de olyan jól hangzik...)
12. Nem leszek ilyen lusta, félős, depressziós, ...(megfelelő beírandó).... Egyáltalán, végre kezdek valami komolyat az életemmel!
13. Hmm. Ümm... Olyan jó vagyok, hogy már nem jut más az eszembe... Vagy csak nem akarok több defektet bevallani??

+1: Ja, igen, ez egy könnyített pálya az előzőhöz képest:  Lesz olyan két hét az évben, amikor nem sütök süteményt...!